Hatályba lépett az EU új általános adatvédelmi rendelete

A GDPR május 25-től védi a személyes jogainkat és adatainkat

2018.05.27.

Május 25-én lépett érvénybe az új EU-s általános adatvédelmi rendelet, a GDPR, amely biztosítja a több millió uniós polgár személyes adatainak biztonságát és védelmét, valamint egy egységes és egyszerű szabályrendszert nyújt a különböző cégek számára.

Azért is fontos az új általános adatvédelmi rendelet, mert egy uniós adat alapján jelenleg az európaiak 71% osztja meg személyes adataid különböző online tereken és platformokon, azonban ezzel szemben ezen európai polgárok csak 15%-a érzi úgy, hogy valóban teljes ellenőrzés alatt tudják tartani ezeket az interneten megosztott személyes adatokat. Azonban a maradék 85% egyáltalán nem érzi azt, hogy ura lenne a helyzetnek, az interneten történő személyes adatok megosztásával kapcsolatos veszélyeknek, vagy magának az adatvédelmi rendszernek.

Így joggal merül fel a kérdés! Akkor hogyan is kezelik az egyes cégek és a különböző felületek a személyes adatainkat? Mire is használhatják fel vagy egyáltalán felhasználhatják-e? Most akkor mit is adhatunk meg magunkról és a többi. Rengetegen használják az internetet és szinte nincs ezek közül az európai polgárok közül olyan, aki ne találkozna vagy lenne részese valamilyen olyan online közösségi média-platformnak, vagy ne használna olyan internetes szolgáltatásokat, amelyek személyes adatokat kezelnek és tárolnak.

 

Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete (GDPR)

Az új uniós általános adatvédelmi rendelet, a GDPR a személyes adataink védelmét több területen is biztosítja számunkra. A GDPR kezünkbe adja a személyes adataink fölötti részleges ellenőrzés lehetőségét. A GDPR angol rövidítésnek semmi köze sincs a GDP-hez, amely az angol gross domestic product-ot jelöli. A GDPR egyszerűen a General Data Protection Regulation jelenti, ami magyarul az Általános Adatvédelmi Rendelet-re fordítható.

Ha egy cég vagy vállalkozás az Európai Unión belül működik akkor a május 25-én érvénybe lépett rendelet mindenképpen érinti ezeket az unión belül tevékenykedő cégeket. A rendelet be nem tartása súlyos szankciókat vonhat maga után, hiszen a Facebook-Cambridge Analytica botrányt megrengette a világot és számos felhasználó elvesztette az online személyes adatok kezelésébe és védelmébe vetett bizalmát.

Sokan le is törölték magukat Facebook-ról, Mark Zuckerberg-et pedig felelősségre is vonták, nem csak az Amerikai Egyesült Államokban, de az Európai Parlament előtt is. Zuckerberg május 22-én látogatta meg az Európai Parlamentet, ahol az ékesszóló és szókimondó Guy Verhofstadt-tal is szembe került.

A találkozás után Mark Zuckerberg, a Facebook atyja megígérte, hogy a GDPR-t nem csak az európai, de az összes felhasználóra kiterjeszti, ezzel is növelve az online közösségi média-platform felhasználóinak adatvédelmét. Ennek eredményeképpen globális szinten égető kérdéssé vált a személyes adatok védelme az online térben, amelyre válasz lépés is volt, hogy számos platformon megújult az általános adatvádelem, amely diszkrétebben és egyértelműbben kezeli a felhasználók adatait.

Az új uniós általános adatvédelmi rendelet is ennek következtében jött létre. Az uniós állampolgárok adatait kezelő cégek kötelesek egyértelmű és pontos módon informálni és beleegyezést kérni az emberektől, hogy mire is használják fel esetlegesen az adataikat (például statisztikák készítése és a többi). Emellett kötelezve vannak arra is, hogy ha bármilyen nemű hackertevékenységet vagy támadást észlelnek, illetve tapasztalnak arról kötelesek tájékoztatni a felhasználókat, sőt ha arra kérik őket a felhasználók, akkor kötelesek az összes személyes adataikat is törölni.

A német, zöldpárti Jan Philipp Albrecht elmondta, hogy:

„A személyes adatok értéke nem csökkent, különösen nem a fiatalok körében. Ők értik, miért fontos az adatbiztonság, hiszen annyi emberrel vannak kapcsolatban, hogy szükségesnek érzik a fokozott adatvédelmet. Ezt teszi könnyebbé a GDPR”.

Jan Philipp Albrecht egyébként a még 2016-ban elfogadott adatvédelmi reform egyik szerzőjeként ismert.

Ha az európai cégek és vállalatok, amelyek felhasználók személyes adatainak adatbázisával és hálózatával rendelkezik, azonban nem tesz eleget az Általános Adatvédelmi Rendeletnek (GDPR), akkor az súlyos szankciókat vonhat maga után, hiszen akár 20 millió eurós, azaz közel 640 millió forintos bírság is kiszabható, ha nem tesznek eleget a GDPR-nek. Az adatok titkosításával azonban megfelelhetnek a rendeletben előírtaknak.

Az általános adatvédelmi rendelet hivatalosan elfogadott szövege érdekességképpen ITT érhető el.

lockkerdee

 

(Jelen tartalom kizárólag a szerző álláspontját tükrözi. Az Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal az írásos anyagban szereplő információk felhasználását illetően.)

Ha teszett Önnek a cikk, ossza meg másokkal is!